Ismét bekopogtunk régi ismerősünkhöz, aki online marketing szakértelmével segítette Bartus oldalának dubaji prosti-hálózat kapcsolatát felgöngyölítő bejegyzésünket. Bartus néhány nap gondolkodás után állt elő egy magyarázattal. Ezt a szakembernek megmutattuk – a hasát fogta a röhögéstől. Alant az elemzését közöljük, vágatlanul. (Megj. a szakértő, az ország egyik legjobb SEO-sa, évtizedes Google AdWords tapasztalattal, aki érthető okokból nem szerette volna, ha a neve megjelenik. Állításaival azonban aligha lehet vitázni.)
Bemelegítésként mondanál néhány szót Bartus oldaláról – szakértői szemmel?
„Bartus az online világhoz szem látomást nem sokat konyít. Alátoltak egy WordPresst, egy közepesen igénytelen sablonnal. Szerintem megmutathatták neki: hol a bekapcs gomb meg hol tudja feltölteni a szánalmas fröcsögését. Ebben nincs semmi truváj, a WordPress olyan mértékig felhasználó barát, hogy az amazonaszi őserdőben élő, intelligensebb majomfajtákat is be lehet tanítani tartalomfeltöltésre.
Technikailag a honlapja egy nagy kalap, igénytelen hulladék. Lejárt szavatosságú pluginek tartják egyben, a saját maga által létrehozott kategóriákat, tag-eket nem tudja/nem akarja menedzselni. Minden szétcsúszik, a hírek között néha ezeréves tartalmak is felbukkannak. A képek szerkesztése teljesen elmarad, minden féle formátumú, képarányú kép tarkítja a „híreket”. Igénytelen prolimunka az egész.
Az Amerikai Népszava oldalát – technológiai szempontból – egy düledező viskóhoz tudnám hasonlítani. Széteső arculat, a mobilos nézet a mobilinternet hőskorának legrosszabb megoldásait idézi. Az egészről süt, hogy a szerkesztőjének sem igénye, sem szépérzéke, sem technikai affinitása nincs. Az eszkort közvetítő oldallal kapcsolatos magyarázkodása is kb. ezt a technológiai színvonalat (színvonaltalanságot) tükrözi.
Térjünk rá a mostani helyzetre…
Bartus azzal magyarázza a bizonyítványt, az Amerikai Népszava oldaláról a bizonyos dubaji eszkort cégre irányáló tömeges kattintást, hogy „a Google Adsense minden olvasónak az érdeklődési köre szerinti oldalakat kínál fel, amiket ő az interneten keres. Akikről a Google feltételezi, hogy ilyesmi iránt érdeklődnek, azoknak megjelennek ilyen hirdetések” (szó szerinti idézet Lacitól).
Ha címet kellene adnom, akkor ez kérem, a „rossz tanuló felel”. Bárki, aki picit is mozgott már az online marketing világában, tisztában van azzal, hogy ez a marketing vastörvényei alapján teljességgel lehetetlen. Kábé annyira van realitása, mintha holnaptól minden átmenet nélkül a vevők csak és kizárólag Pepsi-t akarnának vásárolni, miközben a Coca Cola a hónap végére elbocsátaná a dolgozóit és bejelentené a csődöt.
Ismétlem: ez nem „nagyon valószínűtlen”, hanem egész egyszerűen teljességgel lehetetlen. És meg is próbálom egyszerűen elmagyarázni, miért.
Tudni kell azt hozzá, hogy az internetes óriások (Google, Facebook) a felhasználóikról felfoghatatlan mennyiségű adatot tartanak nyilván. Emberenként átlagosan 30-50 ezer adatpontot. Ennek megfelelően a megjelenített hirdetéseket is folyamatosan rotálják. Egy honlaplátogatás alatt egy látogató egyetlen Google AdSense reklámdobozban átlagosan 3-5 hirdetéssel találkozhat. Amennyiben Bartus érvelése helytálló lenne, akkor az eszkort cég linkje mellett még legalább tucatnyi másik cégnek is szerepelnie kellene, ahova kifejezetten REKLÁM átkattintások mennek.
Ilyen cégből azonban csak EGY, azaz 1 darab van. Az ügyvédi iroda. Az ügyvédi iroda linkje pedig bizonyíthatóan nem Google AdSense-n keresztül fut, hanem fixen megjelenik Bartus főoldalán, cikkeiben, stb. Teljesen kizárt, hogy az eszkort oldal Google hirdetésként fusson, erre kár is szót fecsérelni. Bárkit meg lehet kérdezni, aki látott már közelről Google hirdetést működés közben, még elméletileg sem jöhet ki a matek. Nincs olyan szcenárió, hogy egy hirdetés ilyen kimagaslóan teljesítsen, miközben egyik másik sem hoz még ehhez közel/távol álló számot sem.
Mi lehet akkor a magyarázat?
Az oldalon hard linkelve van az eszkort cég hirdetése. Bele van kódolva legalább egy-két cikkbe vagy más tartalomba, pl aloldal szövegébe vagy valamilyen szövegdobozba (hogy ez fizetett vagy önkéntes alapon működik, azt nyilván nem tudom megítélni). Ez teljesen biztos. Tudva levő, hogy saját SEO-jukon javítani kívánó cégek – sokszor nem kevés pénzt – fizetnek olyan oldalak tulajdonosainak, akiknek van valamiféle forgalma. Ezek a megkeresések sokszor nem is közvetlenül zajlanak, hanem a kereslet/kínálat közvetítőkön keresztültalálnak egymára. A vevő mindenképp jól jár: még ha átkattintás se érkezne (márpedig itt érkezett, nem is kevés), már önmagában az oldalon elhelyezett link is pénzt ér, hiszen a forgalmas oldalakról a kevésbé forgalmas oldalra mutató linkek emelik a rosszabb helyzetben levő oldal helyzetét a kereső motorokban.
Összegeznéd?
Bartus magyarázkodása szánalmas, nevetséges, minden szakmaiságot nélkülöző fantazmagória. Egy internetező tinédzser is megmondhatta volna neki, hogy ne is égesse magát ezzel a bullshittel. Röhej, nonszensz, alaptalan, szakmaiatlan, magyarázkodásnak sem nevezhető karakterhalmaz. Annyira gyenge és esetlen, hogy ezzel csak az eredeti felvetés hitelességét támasztja alá. Bartus László pénzt (esetleg természetbeni szolgáltatást?) fogadott el a dubai eszkort cégtől. Vagy ez, vagy pedig ingyen, bérmentve támogatja a prostitúciót.
És még egy dolgot bizonyított be: ez az ember semmit nem ért az online marketinghez. Semmit.
Mit üzensz még Bartusnak?
Röhejes magyarázkodása kapcsán? Nincs több mondanivalóm.
Na jó, talán csak annyit: OK, boomer.
—
Előzményekről
Néhány napja írtuk meg, hogy online elemző szoftverek kimutatják, hogy Bartus László szánalmas gyűlöletblogjáról tömegesen kattintanak át emberek egy dubai eszkortcég honlapjára. A kimenő forgalom kb. hatoda vezet a Dubai Escort Babe oldalra. Az oknyomozó riportunkat több facebook-os oldal is átvette. Végül megszólalni kényszerült a prostitúció támogatásával megvádolt oldal tulajdonosa, a magyar nyelvű gyűlölet-bloggerkedés koronázatlan királya is. Bartus röhejes magyarázkodását, és annak darabokra szedését tartalmazza ez a cikk.
Ui. Ezt hívják oknyomozásnak, Lacika.
Kérdések Bartus Lászlóról 